Nyitnikék!

“…Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
szívnek és tavasznak
nyílni kék!…”

(Szabó Lőrinc: Nyitnikék)

 

Bizony a hobbikertészek ez idő tájt már nem találják helyüket a lakásban.

Kisétálunk a kertbe, méregetve a növények, a talaj állapotát a tél vége felé. Vagy csak az orrunkat nyomjuk az ablakhoz türelmetlenül várva, hogy megérkezzenek az első, kertészkedésre csábító napsugarak. Tervezgetünk, idén így metszünk, vagy úgy ültetünk, ezt átrendezzük, amazt másképp alakítjuk, vagy ami tavaly olyan jól bevált, azt idén is pontosan úgy csináljuk.

 

Közben pedig cserepes krókuszt, jácintot teszünk az asztalra, hogy egy kis tavaszt varázsoljuk a szobába. Szomorúan emeljük le a kamra polcáról az utolsó szamóca, vagy kajszibarack lekvárt, és reménykedünk, hogy idén is terem elég gyümölcs a kertben, hogy lekvárt főzzünk belőle.

Mert aki töltötte már meg a palacsintáját saját termésből készített lekvárral, az a boltit többet meg nem eszi!

 

 

A Kedvenc kert és kerti tó centrumban ugyanígy várjuk már a tavaszt és ezzel együtt a tavaszi nyitást március 1-jén.

Számoljunk vissza együtt, így könnyebben telnek a tél végi napok. Akinek ötletre, ihletre van szüksége a tavaszi kertészkedéshez, vagy egyszerűen csak jól esik szép kertekről képeket nézegetni, tartson velünk!

Vigyázz, kész, tűz rajt!

 

 

 

Tavaszi kerti munkák: konyhakert kialakítása

A föld és az ágyások előkészítése a konyhakertben

A késő ősszel megkezdett talajmunkákat folytassuk, ha az időjárás engedi. Fagymentes, száraz napokon kapával, vagy ásóvillával mélyen fellazítjuk az ősszel felásott talajt. Érett trágyát, vagy komposztot dogozzunk be jól a talajba.

Az ősszel nem felásott területekkel ne késlekedjünk, jó mélyen ássuk fel.

Ha szeretnénk megtudni milyen összetételű föld van a kertünkben, lúgos vagy inkább savas, érdemes  ecetet csepegtetni egy félmaréknyi talajrögre: ha pezsegni kezd, akkor a talaj semleges vagy lúgos. Ha pH-indikátort használunk a 7-es körüli érték semleges, az ennél alacsonyabb savas, a magasabb lúgos kémhatást jeleznek. Vannak házi használatra szánt talajminőség vizsgáló eszközök is, amelyekkel a nitrogén-, a foszfor- és a káliumszint is meghatározható.
A legtöbb növény a semlegeshez közeli, enyhén savanyú talajt kedveli, de léteznek mészkerülő fajták is. Például a savanyú talajt szereti a rhododendron, vagy a magnólia. Érdemes inkább a talaj típusának megfelelő növényeket választani, de persze alakíthatunk is a talaj pH értékén. A pH érték, tehát a mésztartalom úgy csökkenthető, hogy évente nagy mennyiségű lombos trágyát, komposztanyagot dolgozunk a földbe. A savas talaj mésztartalmát pedig télen, ásás után, kerti mész kiszórásával növelhetjük. A meszesebb talaj, 8 fölötti érték tápanyag hiányra utal, pl. kevés vas, magnézium. Ez megcsúnyult növényekhez, terméskieséshez vezethet. A hiányzó anyagokat mesterséges úton is pótolhatjuk.

Ha szeretnénk konyhakertet most alakítsuk ki a veteményest. Gondolkodjunk vetésforgóban! Azért, hogy ne egyoldalúan terheljük a talajt évről-évre, váltogassuk hogy mit hova ültetünk. Nagy tápanyagigényű növény pl: a karfiol, tök, uborka, zeller, paradicsom. Közepes tápanyagigényű pl. a karalábé, fokhagyma, sárgarépa, retek, cékla, saláta, cukkini, hagyma. Kis tápanyagigényű pl. a bab, borsó. Az első évben a az egyes számú területre a nagy tápanyagigényű növényeket vetjük, a kettes számúra a közepes, a hármas számúra pedig a kis tápanyagigényűeket. A rákövetkező évben pedig minden osztály lép egyet tovább. Négy év múlva pedig visszatérünk az eredeti felállásba.

Persze nem minden növényt kell évente máshova ültetni, pl. a szamócát elég 3-4 évente új helyre telepíteni, hogy nagyobb méretű gyümölccsel és terméshozammal örvendeztessen meg bennünket.

Ha elkészült a terv, hogy mit hova szeretnénk ültetni, akkor ki kell alakítani az ágyásokat. Olyan ágyás méretekben gondolkodjunk, amik jól körbejárhatóak és minden benne lévő sorhoz könnyen hozzáférünk. Az ágyások közé ezért ösvényeket is készítsünk. Az ágyások széleit gerendákkal, vagy fahasábokkal is határolhatjuk.